Tudni kell, mit akarsz kezdeni az életeddel

Emlékszem, amikor még középiskolába jártam, volt egy pszichológus is az orvosi szobában nálunk, aki az utolsó éveseknek, illetve az eggyel alattuk lévőknek segített abban, hogy kitalálják, ki és mit akar kezdeni az életével. Van-e valakinek terve a jövőjét illetően, ki mivel szeretne majd foglalkozni és hasonlók. Ez sok diáknak hatalmas segítséget jelentett, a különböző felmérésekkel megnézték, hogy kinek mihez van érzéke, tudat alatt mi az, ami igazán érdekli, így sokkal könnyebb aztán a nagybetűs életre gondolni, ha már valaki tudja, hogy mit akar a saját életével kezdeni.

Nekem már általános iskola óta megvolt a tervem a jövőmet illetően. Na, jó, az első pár évben még változtattam rajta pár dolgot, végül aztán úgy hozta az élet, hogy teljesen más típusú középiskolába mentem, és az érettségi után pedig egyetemre mentem, de annak sem volt semmi köze ahhoz, amit kis általános iskolás koromban kieszeltem.

Nem mondom, hogy bánom, hogy így alakult az élet, hiszen még azért elég fiatal vagyok, sok mindenbe bármikor belevághatom a fejszém. És rengeteg ötletem van még, de az álmomat sem adtam fel, amiről kiskorom óta álmodoztam. És mondhatom, nagyon jó irányba tartok. Nem bántam meg, hogy végül teljesen mást tanultam az iskolában és az egyetemen, mert így legalább már még több lábon állok és rengeteg új dolgot megtapasztaltam. Sőt, új barátokat és még diplomát is szereztem.

A lényeg az, és én mindenkinek ezt mondom, hogy legyenek tervek. Ha nem tudja az ember, hogy mit kezdjen magával, akkor nem tud haladni, nem tud egyről a kettőre jutni és egyszer csak azt veszi észre, hogy olyasvalamit csinál, amit nem szeret. És, hogy az élet csak úgy elröppent a feje felett. Éppen ezért, amikor valamit kieszelek, és úgy döntöm, hogy én azt meg akarom csinálni, újat akarok tanulni, akkor meg is teszem. Sose lehet tudni, mit hoz az élet!