Az interneten bukósisakot is lehet találni, nem csak állást

Amikor középiskolás voltam és már utolsó évesek voltunk, lehetőségünk volt arra, hogy az iskolában dolgozó pszichológushoz eljárjunk, aki különböző feladatok és tanácsadások által segített rájönnünk, hogy mivel szeretnénk majd foglalkozni. Hiszen közeledett az érettségi és érettségi után pedig jött a nagy betűs élet, így aztán kevés időnk volt arra, hogy kitaláljuk, mit is kezdjünk az életünkkel.

Nekem voltak konkrét elképzeléseim, de gondoltam, hogy nem vesztek azzal semmit, ha elmegyek és kitöltöm a teszteket, úgyis imádom az ilyesmit, és kíváncsi természetem van, szóval kíváncsi voltam rá, hogy mit mutat ki a teszt értékelése.

bukósisakSzórakoztató volt, bár én nem vettem véresen komolyan, mint egyesek és bármi is volt az eredmény, nem tántorított el attól, amit én már elterveztem. Azóta jó pár év eltelt már és szerencsésnek érzem magam, mert minden úgy alakult, ahogy én akkor tini fejjel, sőt, már gyerekként elterveztem. Lediplomáztam, azt tanultam az egyetemen, ami mindig is érdekelt, közben pedig szert tettem egy nagyon jó munkahelyre, és azóta is itt vagyok. És elmondhatom, hogy rengeteget tanultam itt, sok új tudásra tettem szert, amit bárhol kamatoztatni tudok majd, még külföldön is.

Ez idő alatt pedig egy másik álmomat is valóra váltottam, letettem a jogsit a motorra is. Már kiskorom óta terveztem ezt, és miután sikeresen letettem a jogsit az autóra is, éreztem, hogy ez is menni fog majd, és megállíthatatlan vagyok. Szerencsére az iskola mellett is dolgoztam már, így magamnak össze tudtam spórolni mindkét jogsira a pénzt.

Amikor meglett a jogsim a motorra, azonnal elmentem vásárolni. Hogy mit? Mindent, ami a motorozáshoz kellett. Megvettem a motorozós ruhámat, és még a bukósisak is egész hamar meglett, pedig azt hittem, hogy sokáig fogom keresgélni, mert elég válogatós vagyok. De találtam egy nagyon jó weboldalt, ahol pedig egyből megtaláltam álmaim bukósisakját, szóval nem is volt kérdéses, hogy azon a hétvégén már motorozni fogok. Az időjárás is kellemes volt, és tudom, hogy sosem fogom elfelejteni azt a napot, amikor végre egyedül motoroztam. A motort a szüleimtől kaptam, ami azóta is megvan, és minden télen már tűkön ülve várom, hogy végre elmúljon a tél, a hideg és a hó, és végre mehessek motorozni.

Emlékszem, hogy középiskolában milyen menőnek számított, ha volt valakinek jogsija. Én voltam az első, aki megcsinálta, és szerintem az egyetlen, aki szó szerint ki is jelentette otthon a szüleinek, hogy meg ne próbáljanak autót venni nekem. Mindenki más, aki letette akkor a jogsit, kocsit kapott a szüleitől és azzal vágott fel, aminek túl sok értelmét én nem láttam, de hát ők tudják, nem szólok én bele az ilyesmibe. Mindenkinek a saját dolga, hogy hogyan intézi az életét.

Viszont arra is emlékszem, hogy informatika órán volt olyan feladatunk is, hogy magunknak kellett egy pofás kis önéletrajzot összedobni, hogy, aki akar majd dolgozni év közben vagy nyáron, annak legyen egy jó önéletrajza. Nekem ugyan volt már egy, de gondoltam, csinálok még egyet, hátha az még jobb lesz, mint, ami volt és akkor használhatom majd azt, ha egyszer nem lesz munkám és keresnem kell. A többiek, akik pedig a pszichológus által végre kitalálták, mit is akarna magukkal kezdeni a jövőben, azok nagy hasznát vették ennek az órának és ők is interneten nézelődtek munka után a különböző álláshirdetések között.

Ezért is tartom olyan jónak, hogy már interneten is lehet állást keresni, mert így sokkal könnyebb és nagyon sok ajánlat között lehet válogatni. Ráadásul itt minden elérhetőség szerepel, bármikor el lehet érni a munkáltatót, utána lehet nézni a munkahelynek, el lehet olvasni a véleményeket, és minden egyéb.