Eltudunk képzelni nőként jobb foglalkozást, mint a menyasszonyi ruhák között válogatni?

Már gyerekkorunkban kérdezik sokszor, hogy mik leszünk, ha nagyok leszünk. Igazából nem tudom milyen választ várnak erre egy gyerektől, ritka, aki ilyenkor tisztában van ezzel.

Persze vannak olyan gyerekek, akik egyből rávágják, hogy tűzoltó, rendőr vagy éppen orvos, ezek a munkák általában nagyon vonzók a gyerekek körében elsősorban az egyenruha miatt elsősorban, másrészt mert hősöknek vannak titulálva, nyilván joggal, mert valóban azok. Azt, hogy a nőkből mit vált ki az egyenruha, azt inkább most nem részletezném.

Persze mikor elkezdjük az iskolát, kiderül, hogy kinek mi az erőssége, gyengesége, miben vagyunk tehetségesek, mik azok a kompetenciák, amik fejlesztésre szorulnak. Itt kialakul egy nagyjából reális kép, nagyjából merre induljunk el, ami a továbbtanulást illeti. Emlékszem nekem is voltak kétségeim a pályaválasztással kapcsolatban, ebben segítséget nyújtottak az iskolánkban a hasonló cipőben járóknak úgynevezett pályaválasztási tanácsadás keretén belül. Itt különböző teszteket írattak velünk, volt személyes elbeszélgetés is, aminek a végére sikerült kiszűrniük, mi lehet az a szakma, ami a leginkább testhezálló, és amiben a képességeinket maximálisan kihasználhatjuk. Persze nem feltétlen fedte minden esetben a valóságot a teszt eredménye, de egy irányvonalat mutatott. Én például világ életemben humán beállítottságú voltam, nagyon nem szerettem a reál tantárgyakat, élén a matekkal. Különösen közel álltak hozzám az idegen nyelvek, a gimnáziumban a választott tárgyam is az volt, így tanultam német mellett angolt is. Mindezek ellenére úgy alakult, hogy jelenleg könyvelőként dolgozok, amit soha nem gondoltam volna, hogy így alakul. Kiskoromban mondjuk sokat hallottam, hogy legyek ügyvéd vagy könyvelő, mert ők jól keresnek, de valahogy mégsem ebbe az irányba indultam el a középiskolát követően. Úgy hozta az élet, hogy ebbe az irányba „fújt a szél”, de ma már egyáltalán nem bánom, hiszen valóban egész jól lehet vele keresni, plusz könyvelőre mindig szükség lesz, ez tény.

Vannak persze olyan szakmák, amik sokkal vonzóbban tűnnek, mert nem ennyire száraz és unalmas, de ezzel könnyebben tervezhető a munkaidő így maga az élet is.

Nagyon vonzó számomra az esküvőszervező szakma is, ezzel a gondolattal is eljátszottam már. Iszonyat jó érzés lehet más nagy napját megszervezni, csupa szép és finom dologgal foglalkozni. Az ember folyton körbe van véve szebbnél szebb virágokkal, dekorációval, ha jó viszonyban van az arával, akkor segít neki akár választani a menyasszonyi ruhákból és, mint tudjuk majdnem ez az esküvő legfontosabb része a menyasszonyoknak. Nagy segítséget nyújthat egy tapasztalt esküvőszervező, aki megannyi menyasszonyt segített már át hasonló helyzeteken, kitűnően tudja már a fellépő konfliktusokat kezelni, egy idő után rutint szerez benne az ember. Nem is gondolnánk, de elég sok nőnek gondot okoz az, hogy kivel menjen el ruhát nézni, és senki nem szeretne egyedül és magányosan válogatni a menyasszonyi ruhák közül. Egy jó esküvőszervező ezt is megteszi a klienséért.

Szerintem mondjuk sosem késő váltani, ha adottak a körülmények és van bennünk annyi bátorság, hogy valami újba belevágjunk, kilépjünk a komfortzónánkból, na persze megtervezve, nem ész nélkül, még sikerülhet is és egy sokkal jobb életet élhetünk azzal töltve az időt, amivel szeretünk foglalkozni. Én is a minap rákerestem az esküvőszervező tanfolyamokra csak úgy kíváncsiságból. Néha eljátszom a gondolattal, milyen lenne egy olyan munka, ami nem köt napi nyolc órában az íróasztalhoz és én osztanám be az időmet, ahogy az éppen nekem megfelel, meg persze az ügyfeleknek is, de legalább korán ne keljen kelnem, mert azt egyre nehezebben viselem sajnos.